Egy koi-tó építése
Az eddig megadottak lényegében a koi-tóra is illenek, ha néhány kiegészítést figyelembe veszünk.
A tó mérete
A méretük miatt (egy koi akár több mint egy méter hosszú is lehet!), a koiknak sok helyre van szükségük.
Az előre gyártott tavakat így, néhány kivételtől eltekintve, már a legelején elfelejthetjük, ha koi gondozásról van szó. Általánosan érvényes: minél nagyobb, annál jobb. Egy nagyobb tóval a vízkezelés szempontjából kevesebb a munka, mint egy kisebbel.
Peremzóna
A koi-tavakat majdnem mindig meredek lejtőkkel telepítik. A sekély mocsárzónában a halak elakadhatnak a sűrű növényzetben és nincsenek abban a helyzetben, hogy magukat kiszabadítsák. A koi-tavakat gyakran egy kb. 25 cm magas, függőleges lejtővel veszik körbe. Ilyen módon megakadályozzuk a macskákat abban, hogy a díszhalakat megsebezzék, vagy a tóból “kihalásszák”.
Tómélység és áttelelés
A koi-tó átlagosan kb. 0,5 - 1 m mély legyen. Az átteleléshez legalább 1,5m, jobb esetben 2 m-es mélyvízi zóna szükséges. Sok lelkes koi-barát időközben már megoldotta, hogy a tavat speciális tófűtéssel télen is 16 °C-os vízhőmérsékletre fűtse. Így nincs szükség az átteleléshez szükséges teendők elvégzésére a halak egész évben aktívak maradnak és természetesen kell etetni őket. Nem kell tartani attól, hogy a díszhalakban kár esik, a koiknak ugyanis nem feltétlenül van szükségük a téli pihenésre.
Alternatívaként még szóba jöhet a lefedés (nem légmentesen!) egy üvegházhoz hasonlóan. Ebben az esetben a víz hőmérséklete nem annyira magas, hogy a halak aktívak maradjanak.
Koi-tavakhoz különösen ajánlott: függőleges lejtő a macskák elleni védelemként
A koi-tó növényei
Az érzékeny, finom tagolású növényeket a koik rövid időn belül megeszik. A koi-tóba ezért robusztus fajokat telepítsen. Elsősorban nagyobb tavirózsák váltak be ilyen célra.
Mivel egy koi-tóban a mocsárzóna problémás, sok tótulajdonos egy másik megoldást választott:
Vízelőkészítés
A koik számára ugyanazok az értékek mérvadók, mint a többi tavi hal számára . Csupán az oxigéntartalomra kell különösen odafigyelni.
Az oxigén
A koiknak több oxigénre van szükségük, mint pl. az aranyhalaknak. Ezért a koi-tavakban különösen figyelni kell a következő szempontokra:
- A tavat úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg ne essen bele levél vagy tűlevél. A rothadó növényi részek sok oxigént használnak el a halak elöl. Magas hőmérséklet esetén a víz oxigéntartalma alacsonyabb, mint hűvösebb víznél, ugyan akkor a koik az emésztéshez több oxigént használnak fel.
- A tavat ne telepítse túl. Először csak kevés halat telepítsen, és vegye figyelembe a koi várható méretét.
- Takarékosan etessen. A meg nem evett eledel terheli a vizet és elősegíti az alga növekedést.
Ajánljuk, hogy rendszeresen ellenőrizze az oxigéntartalmat a sera oxigén-teszttel, hogy az esetleges problémákat azonnal felismerje. Akut esetekben az oxigéntartalmat a sera 02 plus használatával is meg lehet növelni. Természetesen a fenti okokat egyidejűleg meg kell vizsgálni és el kell hárítani.
Koi-tó
A koikat rendszeresen meg kell figyelni, hogy a betegségeket megelőzze. Az optikai jelek (sérülések, testpuffadás, véraláfutásos helyek vagy tályogok, fehér pontocskák, paraziták) mellett minden viselkedésváltozás (pl. egy normálisan élénk halnál fellépő apátia) jelentős figyelmeztetés. Az etetés időpontja kiválóan alkalmas az ilyen megfigyelésekhez, mert a halak ilyenkor a felszínre jönnek és jól láthatóak. Távolabbra mutató vizsgálatokat, mint pl. bőrminta-vétel, csak megalapozottan gyanús esetekben foganatosítson! A rendszeres bőrminta-vételt, amit egymás között javasolni szoktak, határozottan nem tanácsoljuk. A halakat szükségtelenül stresszeli, és a megfogás során bőrsérülést okozhatunk.
Megelőzés az egészséges halak érdekében
A halbetegségekről részletes információt a 'Mi a teendő halbetegségek esetén?' című cikkben talál.