Rákfélék okozta betegségek kezelése

A rákfélék (Crustacea) nagy csoportja magában foglal néhány élősködő fajt is, melyek édes- és tengervízi halakkal élnek együtt. A részben félrevezető nevek (pl. pontytetű és csimbe) és a gyakran szokatlan külső ellenére minden a következőkben felsorolt parazita a rákfélékhez tartozik.
A vérszívó rákfélék nemcsak a vérveszteség és a szívott sebek lehetséges elfertőződése miatt veszélyesek a halakra, hanem azért is, mert a legkülönbözőbb kórokozókat képesek egyik halról a másikra átvinni. Ehhez jön még a rákfélék egy csoportja, ami ugyan nem élősködő módon él, de gazdatestként szolgál más paraziták számára. Így a halak különböző parazitastádiumokkal fertőződhetnek meg, ha ezeket a rákokat eszik [pl. az evezőlábú rákok (Copepoda) gazdatestként szolgálhatnak a gyűrűsférgek lárvái számára.
Ezeknek az állatoknak az akváriumba jutását meg lehet előzni, ha lemond a veszélyes fagyasztott és élő eledelekről (minden sera eledel garantáltan parazitamentes) és óvatosan jár el az új állatok és növények beszerzésekor (pl. karantén-intézkedések). Amennyiben a óvatossági intézkedések ellenére mégis élősködő rákfélék jelennek meg, használjon a bakteriális következményfertőzések ellen pl. sera baktopur-t. A konzekvens higiéniai intézkedések, mint pl. az ismételt vízcsere és a berendezési tárgyak és a növények gondos tisztítása lecsökkentheti az élősködő rákfélék populációját, míg végül azok teljesen eltűnnek.
Makacs problémák esetén, ha azok élősködő rákfélékkel vannak összefüggésben, olvassa el a sera med Professional Argulol termék információit is.


pontytetűPontytetű / pl. Argulus

A  tavi   halaknál   fellépő,többnyire hazai pontytetű-fajok mellett vannak trópusi pontytetűk is, amik édes- és tengervízes akváriumokban fordulnak elő. Ezek jó úszók és a szabad vízben keresnek egy halat gazdának és rátapadnak a két tapadókorongjukkal annak a bőrére. Ott vért szívnak (részben hetekig) és eközben gyakran váltogatják a szívás helyét. Néhány faj ezen túlmenően még mérget, ill. allergént is fecskendez a sebbe, ami gyulladásos és mérgezési tünetekhez vezet, sőt akár pusztuláshoz is. Továbbá a szívás során kórokozók juthatnak egyik halról a másikra. A vérveszteség miatt a halak mindig legyengülnek. Gyakran kerül sor másodlagos fertőzésre.


Csimbe / Lernaea

A Lernaea rákot az akvaristák többnyire “csimbének” nevezik, mivel az elülső részén található elágazó tapadószervvel mélyen belecsimpaszkodik a hal bőrébe és hosszan elnyúló testformája van, látható végtagok nélkül. A hátsó részen a nősténynél két zsákszerű kinövés található, amelyekben a peték fejlődnek. A halak az állandó vérveszteség és a mélyen fekvő helyeken levő súlyos gyulladások miatt nagyon legyengülnek.


kopoltyurákKopoltyúrák / Ergasilus

Az Ergasilus ráknak hegyes óllói vannak, amikkel életfogytig megkapaszkodik a gazdahal kopoltyúján. Csak a nőstények élnek parazitaként halakon és a bőr sejtjeivel táplálkoznak. A hímek szabadon úsznak a vízben. A nőstények a hátsó részükön két petezsákot alakítanak ki. A megtámadott halak gyakran szenvednek légszomjban a kopoltyú állandó ingerlése és a megnövekedett nyálkaképzés miatt. A kopoltyúkon részben jóvátehetetlen változások és veszélyes vérzések keletkeznek. Gyakran kerül sor másodlagos fertőzésekre.


Élősködő ászkák

Az ászkák szintén a rákfélékhez tartoznak. Néhány faj a halakon élősködik és ott vért szív. A vérveszteség és a szívási sérülések gyengítik a halakat.

Hírdetés

Online

47 vendég